Please press "F11"







 

 

 

FALFŰTÉS - ÖKO-LOGIKA - TERMIKAINFO - SAJTÓ - ÚJ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK HAMAROSAN


A FALFŰTÉSRŐL

 Felületfűtések ismertetése

Az épületgépészetben a hőátadásnak két alapvető módját ismerjük a konvekciót, melynek során az áramló levegőmolekulák közvetítésével, illetve a hősugárzást amikor közvetítő közeg nélkül, a szilárd testek felületén adódik át a hőenergia.
Az előbbire jellemző példa a radiátor, mely igen elterjedt hőleadó a létező fűtési rendszereknél.
Az utóbb említett hőátadást alkalmazó rendszereket összefoglaló néven felületfűtéseknek nevezzük, hőleadóként padló-, fal- illetve mennyezetfűtést alkalmazzuk.
A valóságban a napsütésen kívül tiszta példát egyik esetre sem ismerünk
Ezen írásunkban a felületfűtések egyre nagyobb létjogosultságára kívánunk rávilágítani, megemlítve hogy a leírtak szubjektív módon történő megítélése alapvető fontossággal bír.
Nem lehet eleget ismételni, „szajkózni” a mai gazdasági helyzet megkívánja, hogy egy lakóépület fenntartási költségei alacsonyak legyenek, mindamellett biztosítsák az ott élők megfelelő komfort érzetét.
Az energetikai követelmények és az épületek „létrehozását” meghatározó előírások szigorodása a felületfűtések egyre szélesebb körben történő elterjedésének kedvez.
Egy fűtött épület hőigényét két tényező határozza meg, a szellőztetés vagy a nyílászárók tömítetlenségéből  adódó ( filtrációs ) illetve a külső és belső levegőhőmérséklet-különbség hatására a határoló szerkezetekben kialakuló hőáramlásnak ( transzmissziós ) hőveszteség.
Könyedén belátható, hogy az építés során alkalmazott szerkezetek, technológiák mindkét tényezőre jelentős hatással bírnak.
A legjobb közérzetet biztosító fűtési mód a sugárzó. Felületfűtés alkalmazásánál ugyanazon helyiséghőmérsékletet kellemesebbnek érezzük, mint radiátoros fűtésnél, az alacsonyabb  hőmérséklet következik abból, hogy a helyiség levegő hőmérséklete és a környező felületek hőmérsékletének az átlaga együttesen adja az érzékelt hőmérsékletet, a magasabb hőmérsékletű felületek felé kevesebb hőt sugároz az emberi test. Felületfűtések csővezetékeiben az áramló fűtőközeg hőmérséklete (rendszertől, kialakítástól függően ) általában 30 – 45 °C között változik, ezen hőmérséklet előállítása kevesebb energia bevitelével elérhető, kisebb költséggel fűthetjük ugyanazt az épületet, hőtermelőként alkalmazható az alacsonyabb beruházási igényű kondenzációs kazán illetve a nagyobb anyagi ráfordítással megvalósítható hőszivattyú.
A hangsúly az alacsony előremenő hőmérsékleten van így kevesebb energia ráfordítással biztosíthatjuk a kellemes komfortérzetet, alkalmazhatunk olyan alternatív energia előállító rendszereket, melyek ezen hőmérséklet tartományban állítanak elő gazdaságosan fűtési energiát.
Felületfűtések esetén a helyiség levegőjének hőmérséklete 1-2 °C-kal csökkenthető, az ebből adódó megtakarítás mértéke 6 – 12 % közé tehető.
Felületfűtések kivitelezése során ( nedves fektetések esetén ) a csővezetéket a szerkezetekben helyezzük el. Fal- és mennyezetfűtésnél a vakolatban, padlófűtés kivitelezése során az aljzatbetonban. Ezen fűtési rendszerek utólagos kialakítása az alkalmazott technológia miatt igen költséges, célszerű tehát az épület tervezésének időszakában mérlegelni, eldönteni az alkalmazni kívánt fűtési rendszert.
A megfelelő komfort biztosításán nem kizárólag az épület fűtését értjük. Fontos szempont a választásnál, hogy nyári időszakban ugyanezen felületek ( bizonyos feltételek teljesülése estén ) az épület hűtését is ellátják.
Saját kivitelezési tapasztalataink konzekvenciáit levonva javaslom, hogy új építéseknél, de teljes körű gépészeti felújítások esetén is minden leendő építkező kellő figyelmet fordítson a megfelelő „hőleadó” kiválasztására és ne csak a pillanatnyi gazdasági érdek vezérelje fűtési rendszere megválasztásakor, hanem a hosszú távon jelentkező fenntartási költségeket is mérlegelje döntésekor.

 

 

 

 


 


 




E-mail: info[kukac]termikakft.hu

WEB design: imidge
©
2010 - Termika Kft. Minden jog fenntartva.